Sejtettem, hogy jó móka lesz, de várakozásaimon felül tetszett a dolog, és csak ajánlani tudom.
Egy nagyon kellemes vasárnap délutánt töltöttünk el az Apacuka műhelyében, ami a tulajdonos házaspár családi házának melléképületében kapott helyet.
Judit, a tulajdonos kedves nyugodtsággal kalauzolta kis csapatunkat, hogy a röpke délután alatt meg tudjunk ismerkedni az agyaggal, mint anyaggal, és hogy igazán szép dolgokat tudjunk alkotni.
Csapkodtunk, gyúrtuk, nyújtottuk, mintáztuk, formáztuk... és 3 héttel később elmehetünk a kisült, mázazott alkotásainkért is. (A műveknek pár napig száradniuk kell, ezt követi a kemencében az égetés, majd a mázazás következik. Értelemszerűen az egész folyamatot nem tudtuk egy délutánba sűríteni.)
Amint a képeken látjátok, a műveim nem tökéletesek, művészi értéket meg pláne nem képviselnek, de nem is ez a lényeg.
Mivel lassan egy éve nem dolgozom, és otthon vagyok a Babóval, rendkívül jól esett egy délutánra kiszakadni a szokásos napirendből, és valami teljesen mással lekötni az agyamat és a kezeimet.
Manci barátnőm pedig irodai munkájának monotóniáját dobta fel ezzel a hétvégi kis kiruccanással.
Hihetetlen jó kikapcsolódás volt, és nagyon jól feltöltött, hogy végre "alkottam", a két kezemmel hozta létre valami olyasmit, amit egyáltalán nem szoktam.
Ennek kapcsán gondolkodtam el azon, hogy milyen jó is lenne, ha minden gyereknek lehetősége lenne arra, hogy -mondjuk az iskolai rajz illetve technika órák keretein belül- minél több kézműves technikát kipróbáljon. Úgy, hogy ne jegyre menjen a dolog. Csak úgy, "just for the fun of it".
Persze tudom, hogy ez a gyakorlatban nagyon nehezen megvalósítható, de abból, amit én most látok az oktatásból, azt szűröm le, hogy a törekvés sincs meg jelenleg a rendszerben..
Pedig fontos lenne, hogy a gyerekek megtapasztalják a sok irodalomi, matematikai, fizikai, kémiai stb. ismeretanyag begyűjtése közben, hogy a kézműveskedés nagyon jó szórakozás lehet, és remek alkalmat teremt a kikapcsolódásra.
Sőt, igazából szerintem a rajz/technika órák mellett az ének-zenét és a testnevelést is arra kellene használni az iskolákban, hogy bemutassák a lurkóknak, hogy a zene, a mozgás és a kézműveskedés segítségével fel tudják tölteni lelki tartályaikat, és kiegyensúlyozottabbak lehetnek általuk. Sokkal boldogabb felnőtté nőhetnének így a gyerekek...
Ezen a képen egy szappantartó látható, mely már előre el volt készítve, hogy a mázazást is ki tudjuk próbálni.
Szóval alkotásra fel!
Ha megtetszett a program, és szeretnéd kipróbálni, akkor itt fel tudod venni a kapcsolatot Neuvirth Judittal, és tudsz jelentkezni egy-egy alkotó délutánra.
