Ez a bejegyzés az IWI Nemzetközi Fitnesziskola Wellness manager képzésére írt záródolgozatomat bemutató sorozat harmadik része. (Az előző két részt ide illetve ide kattintva tudjátok olvasni.)
Miközben írtam a dolgozatnak ezt a fejezetét, megértettem, hogy mennyire szép, ahogyan ez a szokás az iszlámon belül tulajdonképpen az istennel, istenivel való találkozásuk egyik eszköze.
És anélkül, hogy vallási vagy hitrendszeri vitákba szeretnék bonyolódni, azt gondolom, hogy ebből sokat tanulhatunk. Tudatosíthatjuk azt, hogy a víz, illetve a tisztálkodás maga, a hétköznapok spirituális szokása is lehet, ha erre nyitottak vagyunk. Egy, a mindennapokba beépíthető lehetőség, mely közelebb visz a dolgok lényegéhez. Tudatos hozzáállással: megtisztulás nem csak fizikai de lelki szinten is. Lehetőség a kapcsolódásra, kinek mihez vagy kihez. Istenhez, az univerzumhoz, önmaga felsőbbrendű énjéhez... A lényeg talán ugyanaz.
(A fejezetek és a jegyzetek számozása továbbra is folytatólagos, elnézést, ha ez zavaró lesz, számomra így logikusabb.)
3. Az iszlám fürdőkultúráról és a török fürdőkről
A magyar nyelvben a „törökfürdő” kifejezést leginkább azokra a kupolával fedett medencékkel rendelkező épületekre értjük, melyek a török hódoltság idejéből maradtak ránk, és ha ezt a kifejezést halljuk, talán legtöbbünk lelki szemei előtt a Király vagy a Rudas fürdő kupolái illetve impozáns medencecsarnokai rémlenek fel....
De mit is jelent pontosan ez a kifejezés?
A Rudas fürdő egy régi képeslapon
3.1. Miért fürödtek a törökök?12
Az Oszmán Birodalom fürdőkultúrája egyfelől vallási eredetű.
Az iszlám napi ötszöri imádságot követel meg híveitől, és előírja, hogy mielőtt Mekka felé fordulnának, hogy elmondják az előírt Korán-idézeteket, folyóvízben megmosott kezükkel kell arcukat megtisztítaniuk. Azonban ennek a vallási előírásnak egyszerűen meg tudtak volna felelni fürdők nélkül is, hiszen a mecsetek többségének előterében van – és a XVI. században is volt- kút, folyóvízzel, melyben a hívek megmoshatják kezüket is arcukat.
Tehát ez a bizonyos vallási ok túlmutat a „tisztán imádkozás” szükségességén, vallási gyökerű, de testük és egészségük ápolása tulajdonképpen egész világnézetük része.
Hitük szerint kötelességük gondoskodni az Allah által teremtett világ egészéről, melynek része a saját testük is, tehát ezt is kötelességük ápolni.
„maga az egészség és a szépség Allah művének a beteljesülése, az isteni harmónia visszatükrözője, ezért a szépség- és egészségápolás (egymástól elválaszthatatlanul) az iszlám valláshoz tartozó kötelezettség„
Wirth István Fürdőkultúra 5. fejezet
Egészségfogalmuk része abbeli hitük, hogy minden mindennel összefügg, épp ezért egészségükért ők maguk is sokat tehetnek. Ennek egyik eszköze volt már a középkorban is a hamamok és a fürdők látogatása, és az ott végzett rituális fürdés és szépségápolási szokások.
Hamam kezelés: testi, lelki megtisztulás
A Koránban a Paradicsom leírásában fontos szerepet kap a víz az idilli állapotok leírása során, ezért a muszlimok számára maga a víz a Paradicsomot előrevetítő földi jelenéség.
Kultúrájukban kiemelt szerepe van a kutaknak, forrásoknak, medencéknek- melyek nem csak a test de a lélek felfrissülését, megtisztulását is biztosították. A fürdők számukra az éghez való kapcsolódás színterét is jelentetik, ahol egész testükkel tapasztalhatják meg az isteni harmóniát.
A Kilic Ali Pasa Hamam előtere, kúttal
„Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a földet”
Korán; fordította Simon Róbert: 2: 164
A fürdő tehát a szent és a profán keresztpontjában álló, sajátos intézmény az iszlám kultúrában.
Kamal
al-din Bihzad, perzsa festő képe egy arab fürdőről
Ezek az épületek jellemzően nem
önmagukban álltak, hanem egységes koncepció alapján,
épületegyüttesként (küllije) valósultak meg, így tehát
fürdő gyakran dzsámi vagy karavánszeráj szomszédságában állt.
Jean-Leon Gerome: Fürdés után
Harmadrészt pedig a fizikai értelemben vett tisztálkodás és szépségápolás fontos színterei voltak a fürdők, hiszen a korszak háztartásainak – kivéve a gazdagabb réteg palotáit- nem volt része a fürdőszoba, még a törököknél sem.
Jegyzetek
12 A fejezetben leírtak főként Wirth István Fürdőkultúra (5. fejezet) Az iszlám fürdőkultúra Szent István Egyetem 2011. műve alapján készültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése