Egerszalók engem teljesen elvarázsolt. A
Shiraz-ban eltöltött mesés pihenés után, úgy döntöttem, hogy szívesen visszatérnék erre a gyönyörű helyre, de másik szállodát is kipróbálnék. A Saliris Resort-ot.
A szálloda iránt már főiskolás koromban felkeltették az érdeklődésemet, amikor még csak építkezést kezdték meg. A látványterveken valahogy így festett:
Tovább csigázott, hogy egyik kedvenc óraadó tanárom volt akkoriban a projekt vezetője.
Tavaszi Egerszalókon tett látogatásunk alkalmával volt alkalmam kívülről megnézni, hogy hogyan valósították meg az egykori terveket. És bevallom, nem tetszett, amit láttam. Gondoltam, adok még egy esélyt a Salt Hill-ről Saliris Resort-ra keresztelt hotelnek.
Így hát, ezúttal Édesanyámmal, útra keltünk...
A Saliris Resort, a Sódomb felől
Mivel a jogosítványom egyenlőre még csak terv, és autónk sincs, ezért Budapesten buszra szálltunk, majd Egerben átszálltunk egy másik buszra. Ez egy teljesen jól működő módszer, a táj szép, a buszon van légkondi, és egy reggel tízes-tizenegyes indulással kényelmesen oda lehet érni a szoba átvételének időpontjára (általában délután kettőre).
Csakhogy a Saliris esetében sajnos csak az autóval érkező vendégekre vannak felkészülve. Ugyanis a hotel bejárata nem azonos a fürdő bejáratával (kb 200 méterre a buszmegállótól), sőt, az épületen belül, amennyiben nem vagy még bejelentkezve, a hotelbe nincs mód bejutni a fürdőn keresztül. Az egyetlen lehetséges mód, hogy a recepció előtt találd magad, hogy további kb 400 métert felcaplatsz a dombon, a csomagjaidat magaddal cigölve, a kanyargós út szélén. Merthogy járda az nincs...
Impozáns belső tér, a lobby
A Saliris egyébként nagyon impozáns, elegáns, modern és korszerű, de személytelen és kissé rideg is, amit az alkalmazottak kedvessége sem tud ellensúlyozni.
Sajnos a látványterveken látható "hegybe olvadó, zöldellő szálloda" képét a valóságban nem sikerült kialakítani. Elfogyott a pénz? Vagy csak érdektelenség ez a vezetőség részéről? Talán mindkettő.
És ezzel a szállodát össze is foglaltam. Szép-szép, de unalmas.
Egy a 204 szoba közül
Az egyetlen nem semleges tapasztalatom is negatív sajnos, bár előrebocsátom, hogy valószínűleg kirívó és nagyon egyedi eset... ámde rettentő ciki:
Amikor megérkeztünk, azt vettem észre, hogy a szobánk mosdójában, a tükör és a mosdókagyló körül vércseppes a fal. Apró pöttyók voltak ugyan, de nem kevesen... A legelszomorítóbb viszont az, hogy ezt azután sem sikerült maradéktalanul eltávolítani, miután kétszer jeleztem a problémát a recepción.
A fürdő térképe
A Saliris ütőkártyája a fürdőrészleg (lehetne):
Gyógyvíz. 1900 m2-nyi vízfelület. 17 külső, és belső medence. Szauna-világ. Naponta több szauna-szeánsz.
Nagyszerű alapok. Kevésbé nagyszerű gyakorlat.
A fürdő színvonala sajnos közel sem áll ahhoz, amilyen lehetne, és amilyennek anno megálmodták.
Én már az építészeti kialakítással sem értek egyet sok szempontból:
- Rengeteg a lépcső. Ez sem a - szálloda célközönségének tűnő - kisgyermekes családoknak, sem a gyógyvíz miatt idelátogató idősebb közönségnek nem kényelmes megoldás.
- A relaxáló helységet a medencék fölött, egy légtérben, egyfajta galériaként alakították ki. Tehát nagyon zajos.
- A külső medencék körüli, épített terasz aránytalanul keskeny, és ettől zsúfoltság-érzete van a kedves Vendégnek (legalábbis nekem).
- A strand körüli füves rész néhol burjánzó kertecske, néhol meg kopár vidék. Nem találok ebben logikát. Ismét csak arra tudok gondolni, hogy kertépítés közben elfogyott az erre szánt pénz.
- Az épület elé, mesterséges kis patakocskát és tavacskát alakítottak ki, a korábban sódombot építő forrásvíz felhasználásával. A kis patak és a tó nagyon is hangulatos, csak azt nem értem, miért nem lehetett hagyni, hogy a forrás tovább építse a sódombokat? A tavacska kialakítását biztosan máshogy is meg lehetett volna oldani.
Na de hol vannak a növények?
A fürdőrészleg egyik gyógyvizes medencéje
Az erkélynek látszó építmény "rejti" a Pihenő helységet
Lépcső, lépcső és még lépcső
És aztán ott vannak azok a részletek, amelyekben lakik az ördög, vagyis a wellness veleje:
- A falakat a fürdő területén belül, illetve a kezelőhelységekben is több helyen, hideg, zöld árnyalatúra festették. Ettől egyrészt "kórház" érzete van az embernek, másrészt pedig ezek a színek cseppet sem segítik a relaxációt.
- A fürdő belső terében elvétve van csak egy-két növény. A zöldek jelenlétét különösen hiányoltam a már fentebb említett relaxációs helységben. Ha már egyszer zajos, akkor legalább a növényekkel növelhették volna a pihenésre vágyó Vendégek komfort-érzetét.
- A tisztaság. Hát mit mondjak? Hiányos volt. A külső, fürdőruha nélkül használható szaunák körül található a hotel és fürdő leghangulatosabb része. Csakhogy nem lenne baj, ha figyelnének a napozóágyak tisztaságára, és gyakrabban söprögetnének itt is.
- A medencékben több helyen időszerű lenne egy kis karbantartás, hogy a felpattogzott mozaikokat visszapótolják.
- Az épület több, félreeső kis szegletében uralkodik raktár-hangulat. Rozsdás, nem használt napernyőkkel, napernyőlábakkal, elhasznált székekkel.
Relaxációs helység a medencék fölött,
hideg színekkel és neonfénnyel, növények nélkül.
Kaotikus raktár-hangulat az egyik félreeső sarokban
A Saliris fürdőrészlegén figyelemreméltó szauna-világot találunk, azonban a belépésért külön kell fizetni mind a szálloda, mind a fürdő vendégeinek. Először ezen kicsit fennakadtam, de aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen ez cseppet sem baj. Napi 1500 Ft-ot megér, hogy legalább nem szaunázik boldog-boldogtalan nyakra-főre. Viszont, ha már a fizetéssel megszűrik az izzadni vágyó közönséget, akkor nem értem, hogy miért nem kötelező a fürdőruha nélküli lét a szauna-világ egész területén?
Szauna-világ, háttérben a kupolás, törökfürdők hangulatát idéző medencével
További negatív tapasztalat, hogy sajnos a Fürdőmesterek nem tudják (vagy talán nem is akarják?) a Vendégek - főképp tudatlanságból fakadó - nem megfelelő viselkedését kordában tartani, netán kedvesen, tisztelettel "nevelni" őket. Így fordulhat elő olyasmi, hogy 6-7 éves gyerekek ugrándoznak a termál medencébe (12 év alatti gyerekeknek nem tanácsos a termálvízben tartózkodni, az ugrándozásnak meg ugye máshol van meg a helye) vagy az, hogy a fürdőruha nélkül használható Finn-szaunában tartott Szauna Szeánszon az orosz turisták vizesen csöpögő fürdőnadrágban és dobozos sörrel a kezükben vehetnek részt (alkoholt nem tanácsos inni szaunázás előtt két órával... közben meg pláne nem!).
A külső szaunák melletti napozó-terasz, a kert virágosabb része
Virágzó tó. Gyönyörű volt.
Kopár tetők, növények nélkül.
És a kert, alig növényekkel.
A hibák és hiányosságok mögött két dolog biztosan sejthető:
1. Építkezés közben elfogyott a pénz, így a terveket nem valósították meg maradéktalanul (esetleg tulajdonos-váltás is történt). 2. A fürdő üzemeltetését kiadta a szálloda, így a dolgok menetét nem egy kéz fogja össze.
A kis patak és a kert növényesebb fele.
A Siliris története szerintem szomorú. Ha már így megbolygatták az Egerszalóki Sódomb környezetét, akkor megérdemelte volna ez a gyönyörű vidék, hogy egy kiemelkedő színvonalú szálloda és fürdő épüljön fel, és működjön itt.
Mindettől függetlenül a víz nagyon jót tett a bőrömnek, mindenkinek ajánlom, aki bőrproblémákkal küzd.
Saliris Resort
Képek: A Saliris Resort honlapjáról, továbbá saját képek, melyeket telefonnal készítettem, így a minőségükért elnézést kérek.
